sajnos szombaton be kellett vinni Timit a kórházba. Infúzió azonban megtette hatását. Mami újra a régi színében. Sajnos még járni nem igazán tud, de az étel már lecsúszik a torkán, sőt már inni is tud. Ez mindenképpen fejlődés a péntek éjszakai állapothoz képest.
Ha minden jól megy holnap hazajöhet. Ennek örömére össze is kaptunk Frakssal a kórházban. Sjanálom, hogy Timi pont ezt a fél órát látta. Pedig elmondható, hogy otthon tök jól kijöttünk egymással...
Tényleg boldogság van itthon. Nyálas-sírós vasárnap délután..a fiúk kint szerelik a kerítést, meg elpakolták a teraszt. Nagyon jóban vannak. Délelőtt bringázni voltak meg játszótéren. Öröm együtt látni őket. Egyre szorosabb köztük a kapocs. Ez nagyon bíztató a kis jövevény részére is, aki miatt én nem megyek most velük sehová, mert szinte állandósult a hányinger és az ájulásszerű rosszullét. Meg a napok átalvása, medve-mama módra.
Én meg nem is beszéltem veled nov 2 óta és nem is kívánam neked Boldog Szülinapot, utólag megteszem. Isten éltessen, Húgocskám!!
a hétvégét a Liszkay családdal töltöttük a Börzsönyben. Egy határmenti kis faluban száltunk meg egy jégveremben. Akarom mondani egy házikóban, ahol nem volt már hetek, vagy hónapok (?) óta fűtve. A "vendéglátó" - egy egyébként igen kedves, mosolygós asszony - fapofával közölte megérkezésünkkor az orrunk elé dugott cetlin, hogy jelenleg az épületben barátságos 15 Celsius fok uralkodik, de már reggel 10-kor, vagyis 1,5 órája beinditotta a fűtést. Aki fűtött már fel házat, az tudja, hogy ez a művelet nem két perc és az egyik legköltségesebb szórakozás, ha a falak már ki vannak hűlve. Nálunk pontosan ez az eset állt fent. A kazán működésénbek tanulmányozása után boldogan konstatátaltam, hogy tud ez 40 fokos viznél többet. Hajrá, 90 fok. És már melegedett is a jégverem.
Ezúton is üdvözlöm a vendéglátónkat. Nem is értem, hogy miért nem látogatják gyakrabban...A Börzsönyről és a kis faluról is elmondhatjuk, hogy több figyelmet érdemelne. Gyönyörű kis temploma van és a környezete is szépen rendben van tartva. Karnyújtásnyira az erdő és a lepukkant Sahy, vagy magyar nevén Ipolyság.
Halloween révén volt minden, ami ilyenkor kell. Tökfaragás, vidám hangulat.
Mivel kis gyermekekkel voltunk nem tudtunk nagyobb túrát tenni, de megállapitottuk, hogy érdemes ide visszajönni.
igen, szombaton megszületett a legkisebb Deák csemete. Nevesint Deák Mira.
Becsületére legyen mondva, hogy ő is munkaszüneti napot választott, méghozzá olyat, amit a választott országában ünnepelnek. Amikor ő ünnepel egy egész ország ünnepel és hát igy tettünk mi is. Méghozzá rögtön egy Országház és Terror Háza látogatással. Az előbbi csalódás, az utóbbi meglepetés volt számomra. A szent koronán kivül sokmindent nem mutattak meg a nagyközönségnek. Bezzeg a Terror Házában van minden. Olajtól lucskos tanktól a nyilas egyenruháig. Utóbbi elő is hozta a napi politikát a mellettem álló hölgyből, aki utalva az apró nyilas ruhaméretekre kifejtette azon nézetét, miszerint mindig az ilyen alacsony férfiakkal van a baj, nézzük csak meg, most is "egy ilyen a vezér". És búcsúzóul elmondott egy viccet is a témábavágóan:
- Mi a különbség Isten és Orbán között?
- Isten nem akar Orbán lenni.
Egyenruhák a kép jobb oldalán...
Ezután következett egy fergeteg tejfakasztó buli. Liszy, Zita, Felix, Szab és Okos haverja is képviseltette magát. A borozgatás és pizzázás után az A38 felé vettük az irányt (köszi Ildi a jegyekért), ahol egy kisebb lökdösődés után elfoglaltuk jól megérdemelt helyünket a szinpaddal szemben. Ideje is volt, mert a srácok már nagyban nyomták a Béke presszót. A zenekar kitett magáért. Jól nyomták az új számokat is, és már végre elfelejtették az amúgy régen koncertkiller hatású depi blokkot, ami a két album melankólikus számainak meghallgatására kényszeritette a hallgatóközönség azon részét, aki nem használta ki az időt sörutánpótlásának beszerzésére. A koncertet követően a boldog Apukánál szálltunk meg (itt köszönet Bálintnak),a kit hálánk jeléül másnap egyenesen az intézménybe szállitottunk, ahol családja másik fele átmenetileg tartózkodik.
hónapok óta nem jártam sportolás céljából erre hivatott létesitményben. ma reggel az uszodában kezdtem. muszáj, hisz nem férek bele az új farmerembe. sebaj, "fél számot nyúlik"-mondta az eladó. OK én hiszek neki, de pontosan mikor 1 vagy 2 év múlva. ez utóbbi bekövetkezése esetén én is nyúlok, nem egy fél számot, hanem ki.
A Kézmosás Világnapja után mi a Nagy Rendrakás Napját ünnepelhetjük. A dolgozó kezd megszabadulni a mázsás súlyú kő- és kertkatalógusoktól. Az enyészeté lesz megannyi Lovas Nemzet és Lovas Élet is. Nagy keserűséggel tölti ez el szegény földi halandó szivét.
bekövetkezett, amit életemben nem gondoltam volna magamról. kb. 60-70 elszánt gombaperverzzel Csákvárra látogattam, hogy aztán Tibor bácsi felsőfokú gombaszakértővel belevessük magunkat a rengetegbe és levadásszuk, amit a Jóisten erre teremtett. Farkas és Timi természetesen mély átéléssel túrta az avart finomabbnál finomabb gombák után kutatva. nekem kicsit hosszú volt a teljes átszellemülés, de a végére én is bezsákoltam egy-két tuskógombát. este a zsákmány az asztalra is került némi kukactalanitás (bocs, de az orosz klaviatúrával irok, ezért nem lesznek hosszú ik) után. mivel a gombamérgezés egy napon belül kijön, ezért úgy gondolom, hogy nyugodtan kijelenthetem, hogy túlétük. köszönjük Tibi bácsi.
A mai napon munka után elzártam és téliesítettem a kerti csapot, megjavítottam a Farkas komódjának leszakadt fiókját, megolajoztam a fürdőszoba hónapok óta nyikorgó ajtaját, kicseréltem a külső hőmérőben az elemet és most büszkén iszogatom jól megérdemelt sörömet. Ez igen gratulálok neked Ricsi. És íme egy idióta amerikai sorozat idevágó része.
mai napon rövid túrát tettünk a Velencei-hegységben az Angelika forráshoz. Timiben már nagyon benne volt a mehetnék tegnap, ezért leszerveztük a rég nem látott Kovács családdal a túrát. A két nagyfiú már régóta egymásra talált, a két kisfiú újra összebarátkozott. Sára a reggeli baleset miatt végig morci állást vett fel, ami alól azért egy két motívum, például hernyó feltűnése volt kivétel. Képek itt.
Megjelent a Fénystopposok című harmadik Vad Fruttik album. A témák maradtak, középpontban a tagadás,ami megszűnt az a néhol magamutogató és polgárpukkasztó kísérletezgetés, ami a koncertek hangulatára néha rányomta a bélyegét. Vannak rajta igazán pörgős-zúzós számok. Már nagyon várjuk a koncerteket. A-38-ra szeretnénk eljutni. Meglátjuk ... Az egyik személyes kedvenc alant figyel.
Dr. Cser-Palkovics lett Fehérvár polgármestere. Mivel Kata volt olyan szerencsés, hogy még legdurvább rémálmai is mellőzték az ország településeinek közszolgáit, szerepeljen itt egy link, ami némi kis hiánypótlást jelent az állampolgársági kötelességét teljesíteni nem tudó külhonba szakadt hazánk fia számára.
A mai délután nagyon meghitten telt. Egy rövid séta után fokhagymakrémlevest készítettem Timi instruálásával, míg ők Gesztenye Guszti és híres kompániáját hívták életre a konyhában. Az asztalon a leves mellett fellelhető az Agárdi ház birs pálinkája, amely kellemes megágyazott a forró levesnek. Képek itt figyelnek.
Sajnos ebben az évben megtanultunk egy új kifejezést. Senkinek sem hiányzott, mégis itt van. Házakat, embereket, ingót és ingatlant egyaránt vitt. Kolontár és Devecser a két legszomorúbb település az országban. Bővebben itt olvashatsz a katasztrófáról, aminek még senki nem látja a következményeit.
Timivel beszélgettünk arról, hogy mi is blog formába rögzítjük az itthoni történéseket. Mi kimaradunk abból, te kimaradsz ebből. Úgy igazságos, ha a rengeteg fotót és sztorit, amit küldesz mi is viszonozzuk. Ez márt csak azért is fontos, hogy érezd, hogy itt is történik valami és a több tízezer km után azért érdemes hazatérni.
Utolsó kommentek